ÉVKÖZI IDŐ 5. HÉT ~ SZERDA
'Urunk, Istenünk, őrizd szüntelen jóságoddal Egyházadat, és erősítsd mindenkor oltalmaddal, mert csak a te kegyelmedre hagyatkozhat. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.' Amen.
'Urunk, Istenünk, őrizd szüntelen jóságoddal Egyházadat, és erősítsd mindenkor oltalmaddal, mert csak a te kegyelmedre hagyatkozhat. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.' Amen.
'Üdvözítő Istenünk, hallgass meg minket: add, hogy világosságodat kövessük, igazságodért munkálkodjunk, és belőled újjászületve, mint a világosság fiai tanúságot tegyünk rólad az emberek előtt. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.' Amen.
NAPI EVANGÉLIUM IMÁJA
Könyörülj rajtam, Uram Jézus Krisztus, mint ahogy a jobb latoron könyörültél!
Hatalmas kegyelmedbe ajánlom értelmemet, lelkemet, testemet, becsületemet és minden javamat.
Oltalmazz engem és szeretteimet, minden embertársamat a gonosztól, kártól és veszedelemtől.
Oltalmazz engem és szeretteimet, minden embertársamat a gonosztól, kártól és veszedelemtől.
Öld ki belőlünk a bűn átkát, és add, hogy új életet éljünk! Amen.
Canisius Szent Péter
Canisius Szent Péter
NAPI EVANGÉLIUM
2015. február 11. - Szerda
Jézus egy alkalommal ismét magához hívta a népet, és így tanította őket: 'Hallgassatok rám mindnyájan, és jól értsétek meg! Nem az szennyezi be az embert, ami kívülről jut az emberbe; hanem ami az emberből származik, az szennyezi be őt.' Amikor Jézus a népsokaság elől bement a házba, tanítványai megkérdezték tőle, mi a példabeszéd értelme. Ezt felelte: 'Hát még ti sem értitek?
Nem tudjátok, hogy amit megeszik az ember, az nem szennyezheti be, mert nem a szívébe jut, hanem a gyomrába, és a félreeső helyre kerül?' Ezzel tisztának mondott minden ételt.
Aztán így folytatta: 'Ami az emberből ered, az teszi tisztátalanná az embert. Mert belülről, az ember szívéből származik minden gonosz gondolat, paráznaság, lopás, gyilkosság, házasságtörés, kapzsiság, rosszindulat, csalás, kicsapongás, irigység, káromlás, kevélység, léhaság. Ez a sok rossz mind belülről származik, és ez teszi tisztátalanná az embert.'
[Mk 7,14-23]
2015. február 11. - Szerda
Jézus egy alkalommal ismét magához hívta a népet, és így tanította őket: 'Hallgassatok rám mindnyájan, és jól értsétek meg! Nem az szennyezi be az embert, ami kívülről jut az emberbe; hanem ami az emberből származik, az szennyezi be őt.' Amikor Jézus a népsokaság elől bement a házba, tanítványai megkérdezték tőle, mi a példabeszéd értelme. Ezt felelte: 'Hát még ti sem értitek?
Nem tudjátok, hogy amit megeszik az ember, az nem szennyezheti be, mert nem a szívébe jut, hanem a gyomrába, és a félreeső helyre kerül?' Ezzel tisztának mondott minden ételt.
Aztán így folytatta: 'Ami az emberből ered, az teszi tisztátalanná az embert. Mert belülről, az ember szívéből származik minden gonosz gondolat, paráznaság, lopás, gyilkosság, házasságtörés, kapzsiság, rosszindulat, csalás, kicsapongás, irigység, káromlás, kevélység, léhaság. Ez a sok rossz mind belülről származik, és ez teszi tisztátalanná az embert.'
[Mk 7,14-23]
EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS
A tisztasági törvényekről a farizeusokkal és az írástudókkal folytatott vitát követően Jézus tanulságokat fogalmaz meg a nép számára. Márk evangélista elbeszéléséből úgy tűnik, hogy a vitát kezdeményező vallási vezetők eltávoztak. Nem a hátuk mögött beszél, hiszen a nekik szánt kritikát szemtől szembe elmondja. Most azokhoz kíván a kérdésről szólni, akik szívesen hallgatják őt. Amíg az írástudók előtt az általuk is jól ismert Izajás próféta szavaiból idéz, addig a nép számára egyszerű szavakkal szól a szív tisztátalanságáról, ami nem külső hatások eredménye, hanem az emberben lakó rossz következménye.
A felsorolt bűnök mindegyike - a paráznaság és a házasságtörés, a lopás és a gyilkosság, a kapzsiság, a csalás, az irigység, a káromlás, a kevélység és a léhaság - az ember szívéből ered. És ezekért az ember személyesen felelős. Ezek a bűnök eltorzítják emberségünket és istenképiségünket. Minden bűn kiindulópontja a bűnös vágy, a bűnös hajlam, a bűnös szándék, amely később konkrét cselekedetben testesül meg. Ezek a helytelen vágyak, szándékok, indulatok és hajlamok a szívünkben születnek meg, és ha nem teszünk ellene, felerősödnek, eluralkodnak rajtunk és bűnös cselekedetek megtételéhez vezetnek.
Imádkozom-e a szívem tisztaságáért? Őrzöm-e tisztaságát?
© Horváth István Sándor
A tisztasági törvényekről a farizeusokkal és az írástudókkal folytatott vitát követően Jézus tanulságokat fogalmaz meg a nép számára. Márk evangélista elbeszéléséből úgy tűnik, hogy a vitát kezdeményező vallási vezetők eltávoztak. Nem a hátuk mögött beszél, hiszen a nekik szánt kritikát szemtől szembe elmondja. Most azokhoz kíván a kérdésről szólni, akik szívesen hallgatják őt. Amíg az írástudók előtt az általuk is jól ismert Izajás próféta szavaiból idéz, addig a nép számára egyszerű szavakkal szól a szív tisztátalanságáról, ami nem külső hatások eredménye, hanem az emberben lakó rossz következménye.
A felsorolt bűnök mindegyike - a paráznaság és a házasságtörés, a lopás és a gyilkosság, a kapzsiság, a csalás, az irigység, a káromlás, a kevélység és a léhaság - az ember szívéből ered. És ezekért az ember személyesen felelős. Ezek a bűnök eltorzítják emberségünket és istenképiségünket. Minden bűn kiindulópontja a bűnös vágy, a bűnös hajlam, a bűnös szándék, amely később konkrét cselekedetben testesül meg. Ezek a helytelen vágyak, szándékok, indulatok és hajlamok a szívünkben születnek meg, és ha nem teszünk ellene, felerősödnek, eluralkodnak rajtunk és bűnös cselekedetek megtételéhez vezetnek.
Imádkozom-e a szívem tisztaságáért? Őrzöm-e tisztaságát?
© Horváth István Sándor
'Fogta az Úristen az embert, elhelyezte az éden kertjébe'
Ter 2,4b-9.15-17
Ez volt az ég és föld története a teremtésükben. Azon a napon, amelyen az Úr Isten megalkotta az eget és a földet, még semmiféle mezei bokor nem hajtott a földön, és semmilyen fű nem sarjadt, ugyanis még nem hullatott az Úr Isten esőt a földre, és ember sem volt, aki művelje a földet. Akkor forrás fakadt a földből, és megöntözte a föld egész színét. Megalkotta tehát az Úr Isten az embert a föld agyagából, az orrába lehelte az élet leheletét, és az ember élőlénnyé lett. Ültetett az Úr Isten egy kertet Édenben, keleten, és elhelyezte benne az embert, akit alkotott. S növesztett az Úr Isten a földből mindenféle fát, amelyet látni szép és melyről enni jó - az élet fáját is a kert közepén, s a jó és a rossz tudásának fáját. Fogta tehát az Úr Isten az embert, és az Éden kertjébe helyezte, hogy művelje és őrizze meg. Azt parancsolta az Úr Isten az embernek: 'A kert minden fájáról ehetsz, de a jó és gonosz tudásának fájáról ne egyél, mert azon a napon, amelyen eszel róla, meg kell halnod!'
Ter 2,4b-9.15-17
Ez volt az ég és föld története a teremtésükben. Azon a napon, amelyen az Úr Isten megalkotta az eget és a földet, még semmiféle mezei bokor nem hajtott a földön, és semmilyen fű nem sarjadt, ugyanis még nem hullatott az Úr Isten esőt a földre, és ember sem volt, aki művelje a földet. Akkor forrás fakadt a földből, és megöntözte a föld egész színét. Megalkotta tehát az Úr Isten az embert a föld agyagából, az orrába lehelte az élet leheletét, és az ember élőlénnyé lett. Ültetett az Úr Isten egy kertet Édenben, keleten, és elhelyezte benne az embert, akit alkotott. S növesztett az Úr Isten a földből mindenféle fát, amelyet látni szép és melyről enni jó - az élet fáját is a kert közepén, s a jó és a rossz tudásának fáját. Fogta tehát az Úr Isten az embert, és az Éden kertjébe helyezte, hogy művelje és őrizze meg. Azt parancsolta az Úr Isten az embernek: 'A kert minden fájáról ehetsz, de a jó és gonosz tudásának fájáról ne egyél, mert azon a napon, amelyen eszel róla, meg kell halnod!'
ZSOLTÁR ~ 103;1-30
Áldjad, én lelkem, az Urat! Uram, én Istenem, te mindennél magasztosabb vagy! Fenségbe és ékességbe öltöztél, a fényességet, mint köntöst vetted magadra.Kifeszíted az égboltozatot, mint a sátorponyvát, és az égi vizek fölé építed hajlékodat. Szekereddé teszed a fellegeket, a szelek szárnyain jársz. Követeiddé teszed a szeleket, szolgáiddá a perzselő tüzet. Biztos alapra állítottad a földet, hogy meg ne inogjon sohasem. Az örvénylő mélység mint ruha takarta, vizek borították a hegyeket. De a te fenyegetésedre megfutamodtak, szerteriadtak mennydörgésed szavától. A hegyek fölemelkedtek, a völgyek leereszkedtek arra a helyre, ahol alapjukat megvetetted. Határt szabtál a vizeknek, amelyet nem léphetnek át, hogy el ne borítsák ismét a földet. A forrásokat a völgyekbe ereszted, hogy folyjanak a hegyek között. Belőlük iszik a mező minden vadja, s oltják szomjukat a vadszamarak. Fölöttük tanyáznak az égi madarak, és az ágak közül hallatják hangjukat. Hajlékaidból megöntözöd a hegyeket, és műveid gyümölcséből táplálod a földet. Füvet sarjasztasz az állatoknak, és növényeket az ember szolgálatára, kenyeret adsz a földből, és bort, hogy vidámítsa az ember szívét; Hogy ragyogjon arca az olajtól, és a kenyér erősítse az ember szívét. Jóllaknak az Úr fái, s a Libanon cédrusai, amelyeket ő ültetett. Fészket raknak rajtuk a verebek, és fölöttük tanyázik a gólya. A magas hegyek a szarvasok, a szirtek a borzok menedéke. Megalkottad a holdat az idő mérésére, a napot, amely tudja, mikor kell lenyugodnia. Sötétséget rendelsz és leszáll az éjszaka: ebben mozognak az erdő vadjai, prédáért ordítanak az oroszlánkölykök, s eledelt kérnek maguknak Istentől. Ha felkél a nap, összegyűlnek, nyugalomra térnek tanyájukon. Az ember kimegy dolgozni, és munkáját végzi egészen estig. Uram, milyen nagyok a te műveid! Bölcsességgel teremtetted valamennyit, és alkotásaid betöltötték a földet. Itt a tenger: nagy és tágas, nyüzsög benne a számtalan hüllő, apró és nagy állat egyaránt. Itt hajók szelik át, amott a Leviatán, amelyet arra alkottál, hogy játékát űzze benne. Mindezek tőled várják, hogy idejében megadd nekik eledelüket. Ha adsz nekik, felszedik, ha megnyitod kezedet, jóllaknak javaiddal. De ha elfordítod arcodat, megrémülnek, ha lélegzetüket megvonod, elenyésznek, és porrá lesznek ismét. Kiárasztod lelkedet, s ők életre kelnek, és megújítod a föld színét.
Áldjad, én lelkem, az Urat! Uram, én Istenem, te mindennél magasztosabb vagy! Fenségbe és ékességbe öltöztél, a fényességet, mint köntöst vetted magadra.Kifeszíted az égboltozatot, mint a sátorponyvát, és az égi vizek fölé építed hajlékodat. Szekereddé teszed a fellegeket, a szelek szárnyain jársz. Követeiddé teszed a szeleket, szolgáiddá a perzselő tüzet. Biztos alapra állítottad a földet, hogy meg ne inogjon sohasem. Az örvénylő mélység mint ruha takarta, vizek borították a hegyeket. De a te fenyegetésedre megfutamodtak, szerteriadtak mennydörgésed szavától. A hegyek fölemelkedtek, a völgyek leereszkedtek arra a helyre, ahol alapjukat megvetetted. Határt szabtál a vizeknek, amelyet nem léphetnek át, hogy el ne borítsák ismét a földet. A forrásokat a völgyekbe ereszted, hogy folyjanak a hegyek között. Belőlük iszik a mező minden vadja, s oltják szomjukat a vadszamarak. Fölöttük tanyáznak az égi madarak, és az ágak közül hallatják hangjukat. Hajlékaidból megöntözöd a hegyeket, és műveid gyümölcséből táplálod a földet. Füvet sarjasztasz az állatoknak, és növényeket az ember szolgálatára, kenyeret adsz a földből, és bort, hogy vidámítsa az ember szívét; Hogy ragyogjon arca az olajtól, és a kenyér erősítse az ember szívét. Jóllaknak az Úr fái, s a Libanon cédrusai, amelyeket ő ültetett. Fészket raknak rajtuk a verebek, és fölöttük tanyázik a gólya. A magas hegyek a szarvasok, a szirtek a borzok menedéke. Megalkottad a holdat az idő mérésére, a napot, amely tudja, mikor kell lenyugodnia. Sötétséget rendelsz és leszáll az éjszaka: ebben mozognak az erdő vadjai, prédáért ordítanak az oroszlánkölykök, s eledelt kérnek maguknak Istentől. Ha felkél a nap, összegyűlnek, nyugalomra térnek tanyájukon. Az ember kimegy dolgozni, és munkáját végzi egészen estig. Uram, milyen nagyok a te műveid! Bölcsességgel teremtetted valamennyit, és alkotásaid betöltötték a földet. Itt a tenger: nagy és tágas, nyüzsög benne a számtalan hüllő, apró és nagy állat egyaránt. Itt hajók szelik át, amott a Leviatán, amelyet arra alkottál, hogy játékát űzze benne. Mindezek tőled várják, hogy idejében megadd nekik eledelüket. Ha adsz nekik, felszedik, ha megnyitod kezedet, jóllaknak javaiddal. De ha elfordítod arcodat, megrémülnek, ha lélegzetüket megvonod, elenyésznek, és porrá lesznek ismét. Kiárasztod lelkedet, s ők életre kelnek, és megújítod a föld színét.
'Istennek örökösei, Krisztusnak társörökösei vagyunk.
Előbb azonban szenvednünk kell vele együtt, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk.
Vére árán igazzá váltunk, most még sokkal inkább megment bennünket haragjától.
Vére árán igazzá váltunk, most még sokkal inkább megment bennünket haragjától.
Előbb azonban szenvednünk kell vele együtt, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk.' Róm 8, 17; 5, 9
'Amit magadnak nem szeretnél, azt másnak se tedd! Oszd meg kenyeredet az éhezőkkel, és ruhádat a rongyoskodókkal! A bölcs emberektől kérj tanácsot! Minden időben magasztald Istent, az Urat, és tőle kérd, hogy egyenes úton járhass, s hogy útjaid és szándékaid jó véget érjenek!' Tób 4, 16-17. 19-20
'Legyetek lélekben készségesek, legyetek józanok, mindenestől reméljetek abban a kegyelemben, amelyet Jézus Krisztus megjelenésekor kaptok. Mivel engedelmes gyermekek vagytok, életeteket ne szabjátok múltbeli vágyaitokhoz.' 1 Péter 1, 13-14
'Mint ahogy szent, aki meghívott benneteket, legyetek ti is szentek bármilyen körülmények között, mert meg van írva: Szentek legyetek, amint én is szent vagyok.' 1 Péter 1, 15-16
'A tanítást váltsátok tettekre, ne csak hallgassátok, mert különben magatokat csaljátok meg. Aki figyelmesen tanulmányozza a szabadság tökéletes törvényét, és ki is tart mellette, aki nem feledékeny hallgatója, hanem tettekre váltója, az a maga útján boldogságot talál.' Jak 1, 22. 25
NAPZÁRÓ FOHÁSZ
'Urunk, Istenünk, hallgasd meg kérésünket, és oltalmazz nappal és éjszaka. Engedd, hogy vezetésed alatt éljünk, és a változó időkben mindenkor szilárd erőt adjon nekünk a te változatlan állandóságod.
A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.' Amen.
