KARÁCSONYI IDŐ ~ VÍZKERESZT UTÁNI NEGYEDIK NAP ~ JANUÁR 10.

'Az Úr Lelke van rajtam, azért kent fel engem, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek. Elküldött, hogy hirdessem a foglyoknak a szabadulást, a vakoknak a látást, hogy szabadon bocsássam az elnyomottakat, és hirdessem az Úr kegyelmének esztendejét.' Lukács 4;18-19.

'Jézus küldetésének lényegére figyelhetünk fel az evangéliumban. Nekünk is valami hasonló a küldetésünk: örömhírt vinni mindenkinek. Az örömhír pedig a megváltás örömhíre, Isten szeretetének örömhíre.

Karácsony örömhíre Isten szeretetének örömhíre. Ezt az örömhírt kell elvinnem minden embernek. Ezt az örömhírt kell megmutatnom hétköznapjaimban. Isten szeretetét a szeretet tetteivel kell megmutatnom.'

Forrás ~ Internet

NAPI EVANGÉLIUM IMÁJA

Uram, te újra meg újra hangsúlyozod, hogy minden lehetséges annak, aki hisz. Ha megvizsgáljuk, melyik a legnagyobb, a neked leginkább tetsző erény, azt látjuk, hogy a hit. Igen, ennek ereje által készülünk fel arra, hogy belépjünk a Szentek Szentjébe. Hit nélkül, ó, dicsőség Ura, nem tettél volna értünk csodákat. Mielőtt csodát műveltél volna, azt akartad, hogy jóságoddal egyesítsük hitünket. Amen.

 NAPI EVANGÉLIUM

2015. január 10. - Szombat

Abban az időben Jézus a Szentlélek erejével visszatért Galileába. Híre elterjedt az egész környéken. Tanított a zsinagógákban, és mindenki elismeréssel beszélt róla. Eljutott Názáretbe is, ahol nevelkedett.
Szokása szerint bement szombaton a zsinagógába, és olvasásra jelentkezett. Izajás próféta könyvét adták oda neki. Szétbontotta a tekercset, és éppen arra a helyre talált, ahol ez volt írva: 'Az Úr Lelke van rajtam. Fölkent engem és elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, hirdessem a foglyoknak a szabadulást, a vakoknak a látást, hogy szabaddá tegyem az elnyomottakat, és hirdessem: elérkezett az Úr esztendeje.' Összetekerte az írást, átadta a szolgának, és leült. A zsinagógában minden szem rászegeződött. Ő pedig elkezdte beszédét: 'Ma beteljesedett az írás, amelyet az imént hallottatok.' Mindnyájan igazat adtak neki, de meglepődtek a magasztos igéken, amelyek ajkáról fakadtak.

[Lk 4,14-22a] 

EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS

Programbeszéd. Politikusok, intézményvezetők, vállalatirányítók által napjainkban használt műfaj. A programbeszédben az említett személyek elmondják a választóknak vagy a dolgozóknak, milyen terveik vannak, a jövőben mit szeretnének megvalósítani. Főként akkor lehet fontos az ilyen jellegű beszéd, ha új vezető kerül valamely intézmény, társaság, szervezet élére. Programbeszédet azzal a szándékkal mond valaki, hogy megszerezze az emberek bizalmát, megnyerje őket saját elképzelései megvalósításához.
Kissé más értelemben, de tulajdonképpen Jézus is programbeszédet mond a názáreti zsinagógában, erről szól a mai evangélium. A jelenetből megtudhatjuk, hogy mi Jézus küldetése. Ezzel kapcsolatban két elemet vizsgáljunk meg! Elsőként a Szentlélek jelenlétére figyeljünk, aki Jézus minden tevékenységénél ott van, s ezt Lukács evangélista igyekszik is mindig hangsúlyozni. Jézus a Lélek erejével kezdi meg nyilvános működését, végzi küldetését, s mennybemenetele után elküldi a Szentlelket az általa alapított közösség, az Egyház számára. Másodikként azt emeljük ki, hogy az örömhír hirdetése, a foglyok szabadulása, az elnyomottak kiszabadítása, a betegek gyógyítása, mind-mind az isteni irgalmasság kézzelfogható jelei, olyan cselekedetek, amelyek végzésével a mi Urunk megbízta minden követőjét.
Mindkettő esetében nem csak Jézus személyes küldetéséről van szó, hanem az Egyház küldetéséről is. Programbeszédével Jézus kijelöli az én feladatomat, az én küldetésemet is. Mit teszek azért, hogy mindez megvalósuljon, beteljesedjen bennem?
© Horváth István Sándor

 'Szeressük tehát Istent'

Szeressük tehát Istent, mert Isten előbb szeretett minket. Ha valaki azt mondja: 'Szeretem Istent', és a felebarátját gyűlöli, az hazug. Mert aki nem szereti testvérét, akit lát, hogyan szeretheti Istent, akit nem lát? Az a parancsunk tőle, hogy aki szereti Istent, szeresse a testvérét is. Mindaz, aki hiszi, hogy Jézus a Krisztus, Istentől született. És mindaz, aki szereti azt, aki szült, szereti azt is, aki tőle született. Arról ismerjük meg, hogy szeretjük Isten szülötteit, ha Istent szeretjük, és parancsait teljesítjük. Mert az az Isten szeretete, hogy parancsait megtartjuk; és az ő parancsai nem nehezek. Mert minden, ami Istentől született, legyőzi a világot. Ez az a győzelem, amely legyőzi a világot: a mi hitünk.
1Jn 4,19 - 5,4