ÉVKÖZI 2. HÉT ~ CSÜTÖRTÖK
'Jézus a főpapunk, aki keresztáldozatával bemutatta a legnagyobb áldozatot, és újra és újra tudatosítja bennünk, hogy hazavár országába, hogy mindenkit üdvözíteni akar. Az üdvösség útját járjuk, kegyelmi erejével akarunk napról napra megerősödni.' Amen.
NAPI EVANGÉLIUM IMÁJA
Drága Jézus! Segíts, hogy fényed hordozói lehessünk, bármerre visz utunk. Töltsd el szívünket életadó Lelkeddel, itass át és végy birtokba minket oly teljességgel, hogy életünk már csak a Te kisugárzásod legyen. Ragyogj át rajtunk, és úgy élj bennünk, hogy mindenki, akivel találkozunk, a Te jelenlétedet érezze meg általunk. Többé már ne minket lássanak, hanem egyedül Téged, Jézus. Maradj velünk, s akkor úgy ragyoghatunk, ahogyan Te ragyogsz, s világossággá válhatunk mások számára is. Amen.
Drága Jézus! Segíts, hogy fényed hordozói lehessünk, bármerre visz utunk. Töltsd el szívünket életadó Lelkeddel, itass át és végy birtokba minket oly teljességgel, hogy életünk már csak a Te kisugárzásod legyen. Ragyogj át rajtunk, és úgy élj bennünk, hogy mindenki, akivel találkozunk, a Te jelenlétedet érezze meg általunk. Többé már ne minket lássanak, hanem egyedül Téged, Jézus. Maradj velünk, s akkor úgy ragyoghatunk, ahogyan Te ragyogsz, s világossággá válhatunk mások számára is. Amen.
NAPI EVANGÉLIUM
2015. január 22. - Csütörtök
Abban az időben tanítványaival együtt Jézus visszavonult a Genezáreti-tóhoz. Nagy tömeg követte Galileából. Sőt Júdeából és Jeruzsálemből, Idumeából meg a Jordánon túlról, valamint Tírusz és Szidon környékéről is nagy sokaság csatlakozott hozzá, mert hallották, hogy milyen csodálatos dolgokat visz végbe. Jézus meghagyta tanítványainak, hogy tartsanak készenlétben egy bárkát a tömeg tolongása miatt. Sokakat meggyógyított ugyanis, és aki valami bajban szenvedett, mind ott tolongott körülötte, hogy legalább megérinthesse. Még a tisztátalan lelkek is, amint meglátták Jézust, leborultak előtte, és így kiáltoztak: 'Te vagy az Isten Fia!' Ő azonban szigorúan meghagyta nekik, hogy ne híreszteljék, kicsoda ő.
[Mk 3,7-12]
2015. január 22. - Csütörtök
Abban az időben tanítványaival együtt Jézus visszavonult a Genezáreti-tóhoz. Nagy tömeg követte Galileából. Sőt Júdeából és Jeruzsálemből, Idumeából meg a Jordánon túlról, valamint Tírusz és Szidon környékéről is nagy sokaság csatlakozott hozzá, mert hallották, hogy milyen csodálatos dolgokat visz végbe. Jézus meghagyta tanítványainak, hogy tartsanak készenlétben egy bárkát a tömeg tolongása miatt. Sokakat meggyógyított ugyanis, és aki valami bajban szenvedett, mind ott tolongott körülötte, hogy legalább megérinthesse. Még a tisztátalan lelkek is, amint meglátták Jézust, leborultak előtte, és így kiáltoztak: 'Te vagy az Isten Fia!' Ő azonban szigorúan meghagyta nekik, hogy ne híreszteljék, kicsoda ő.
[Mk 3,7-12]
EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS
A farizeusok rosszindulatú kérdései, vitái és vádaskodásai mellett
Márk evangélista bemutatja az emberek pozitív válaszát is Jézus cselekedeteire. A mai evangéliumi részletben nincs szó konkrét személlyel való párbeszédről, sem gyógyításról, inkább általánosan foglalja össze az Úr Jézus mindennapjait.
Jézus csodái egykor feltűnést keltettek. Ez talán a tisztátalan lelkek kiűzésénél a legszembetűnőbb. Modern korunkban nehezen értjük a csodákat, mert szinte mindenre tudományos magyarázatot keresünk.
A csoda mindig kiszámíthatatlan esemény, olyan amire nem lehet felkészülni. Olyan, amire az ember nem is gondol. A csoda Isten beavatkozása a világ, a természet rendjébe, az ember életébe. Miért tett Jézus csodákat? Mit akart velük elérni? Talán egy jobb világot?
Ezt talán túlzás volna állítani. Az viszont nem túlzás, hogy egy új világot, amit keresztényként Isten országának nevezünk. A mi Urunk egy olyan új világot akar, amelyben a gonosz nem uralkodik többé az ember felett. A gonosz hatalmát Isten töri meg, aki felszabadítja az embert. Jézus új világában az ember akkor igazán ember, ha Istent ismeri el Urának. Istent és senki mást. E ponton értjük meg, hogy minden csoda hitre akarja ébreszteni és Istenhez akarja elvezetni az embert. Ha ezt megértem és elfogadom, már nem keresek tudományos magyarázatokat a csodákra.
© Horváth István Sándor
A farizeusok rosszindulatú kérdései, vitái és vádaskodásai mellett
Márk evangélista bemutatja az emberek pozitív válaszát is Jézus cselekedeteire. A mai evangéliumi részletben nincs szó konkrét személlyel való párbeszédről, sem gyógyításról, inkább általánosan foglalja össze az Úr Jézus mindennapjait.
Jézus csodái egykor feltűnést keltettek. Ez talán a tisztátalan lelkek kiűzésénél a legszembetűnőbb. Modern korunkban nehezen értjük a csodákat, mert szinte mindenre tudományos magyarázatot keresünk.
A csoda mindig kiszámíthatatlan esemény, olyan amire nem lehet felkészülni. Olyan, amire az ember nem is gondol. A csoda Isten beavatkozása a világ, a természet rendjébe, az ember életébe. Miért tett Jézus csodákat? Mit akart velük elérni? Talán egy jobb világot?
Ezt talán túlzás volna állítani. Az viszont nem túlzás, hogy egy új világot, amit keresztényként Isten országának nevezünk. A mi Urunk egy olyan új világot akar, amelyben a gonosz nem uralkodik többé az ember felett. A gonosz hatalmát Isten töri meg, aki felszabadítja az embert. Jézus új világában az ember akkor igazán ember, ha Istent ismeri el Urának. Istent és senki mást. E ponton értjük meg, hogy minden csoda hitre akarja ébreszteni és Istenhez akarja elvezetni az embert. Ha ezt megértem és elfogadom, már nem keresek tudományos magyarázatokat a csodákra.
© Horváth István Sándor
' Jézus egyszersmindenkorra önmagát adta áldozatul'
Zsid 7,25 - 8,6
Így örökre üdvözítheti is azokat, akik általa Istenhez közelednek, hisz mindenkor él, hogy értük közbenjárjon. Illő volt ugyanis, hogy ilyen főpapunk legyen: szent, ártatlan, szeplőtlen, a bűnösöktől elkülönített, és fölségesebb az egeknél; akinek nincs arra szüksége, hogy mint a papok, minden nap először a saját vétkeikért mutasson be áldozatot, azután a nép vétkeiért, mert ő ezt egyszer s mindenkorra megtette, amikor önmagát feláldozta. A törvény ugyanis gyarló embereket rendel papokká; az eskü szava pedig, amely a törvény után jött, az örökké tökéletes Fiút [Zsolt 2,7; 110,4]. Mindabból azonban, amit mondani akarunk, ez a legfontosabb: olyan főpapunk van, aki a Fölség trónjának jobbján ül az egekben [Zsolt 110,1], mint a szentély szolgája és az igaz sátoré, amelyet nem ember, hanem az Úr épített [Szám 24,6G]. Mivel minden főpapot az ajándékok és áldozatok bemutatására rendelnek, ezért szükséges, hogy neki is legyen valamije, amit bemutat. Ha ő a földön volna, nem is volna pap, mert ezek a törvény szerint mutatnak be áldozatokat, az égi dolgok képmásának és árnyékának szolgálnak, ahogyan Isten Mózesnek megmondta, mikor a sátrat készítette: 'Nézd - mondta -, készíts mindent arra a mintára, amelyet neked a hegyen megmutattam!’ [Kiv 25,40] Ő azonban most annyival kiválóbb szolgálatot nyert, amennyivel kiválóbb szövetségnek közvetítője, amely kiválóbb ígéreteken alapul.
Zsid 7,25 - 8,6
Így örökre üdvözítheti is azokat, akik általa Istenhez közelednek, hisz mindenkor él, hogy értük közbenjárjon. Illő volt ugyanis, hogy ilyen főpapunk legyen: szent, ártatlan, szeplőtlen, a bűnösöktől elkülönített, és fölségesebb az egeknél; akinek nincs arra szüksége, hogy mint a papok, minden nap először a saját vétkeikért mutasson be áldozatot, azután a nép vétkeiért, mert ő ezt egyszer s mindenkorra megtette, amikor önmagát feláldozta. A törvény ugyanis gyarló embereket rendel papokká; az eskü szava pedig, amely a törvény után jött, az örökké tökéletes Fiút [Zsolt 2,7; 110,4]. Mindabból azonban, amit mondani akarunk, ez a legfontosabb: olyan főpapunk van, aki a Fölség trónjának jobbján ül az egekben [Zsolt 110,1], mint a szentély szolgája és az igaz sátoré, amelyet nem ember, hanem az Úr épített [Szám 24,6G]. Mivel minden főpapot az ajándékok és áldozatok bemutatására rendelnek, ezért szükséges, hogy neki is legyen valamije, amit bemutat. Ha ő a földön volna, nem is volna pap, mert ezek a törvény szerint mutatnak be áldozatokat, az égi dolgok képmásának és árnyékának szolgálnak, ahogyan Isten Mózesnek megmondta, mikor a sátrat készítette: 'Nézd - mondta -, készíts mindent arra a mintára, amelyet neked a hegyen megmutattam!’ [Kiv 25,40] Ő azonban most annyival kiválóbb szolgálatot nyert, amennyivel kiválóbb szövetségnek közvetítője, amely kiválóbb ígéreteken alapul.
39. ZSOLTÁR
A karvezetőnek. Dávid zsoltára. Várva-vártam az Urat, s ő lehajolt hozzám. Meghallgatta könyörgésemet, kihúzott a nyomorúság verméből, a sár fertőjéből; Lábamat kősziklára helyezte, lépésemet biztossá tette. Új éneket adott számba, Istenünket dicsérő szózatot.Sokan látják és félelem fogja el őket, s az Úrba vetik reményüket. Boldog az az ember, aki az Úrba vetette reményét, s aki nem tart a gőgösöktől, a hazugságra vetemedőktől. Sokat tettél értünk, Uram, én Istenem, csodáiddal és terveiddel: nincs hozzád hasonló senki sem! Hirdetni akarom őket és beszélni róluk, de túl sok ahhoz, hogy számba vehetném. Vágóáldozatot és ételáldozatot nem kívántál, hanem készségessé tetted fülemet. Égő - s bűnért való áldozatot nem követeltél, ezért így szóltam: 'Íme, eljövök! A könyvtekercsben meg van írva rólam, hogy teljesítsem akaratodat. Ezt akarom, én Istenem, törvényed a szívemben van.’ Nagy gyülekezet előtt hirdetem igazságodat; Íme nem tartom vissza ajkamat, Uram, te tudod! Igazságodat nem rejtem el szívemben, hűségedet és segítségedet hirdetem. Nem titkolom irgalmadat és hűségedet a nagy gyülekezetben. Te, Uram, ne vond meg irgalmadat tőlem; Kegyelmed és hűséged tartson fenn mindenkor engem, mert számtalan veszély környékez; utolértek gonoszságaim, fel sem tudok tekinteni, számosabbak, mint a hajszál fejemen, és a szívem is elhagyott engem. Teljék kedved, Uram, megmentésemben, Uram, siess segítségemre. Jöjjenek zavarba mind és szégyenüljenek meg, akik életemre törnek, hogy elvegyék. Hátráljanak meg és piruljanak, akik rosszat akarnak nekem. Dermedjenek meg zavarukban, akik azt mondják: 'Úgy kell neked!’ Ujjongjanak s örvendezzenek benned mindazok, akik téged keresnek; 'Magasztaltassék az Úr!’ - mondják mindenkor, akik örvendeznek szabadításodon. Bár én koldus vagyok és szegény, az Úr majd gondoskodik rólam. Segítőm és szabadítóm te vagy, Istenem, ne késlekedj!
A karvezetőnek. Dávid zsoltára. Várva-vártam az Urat, s ő lehajolt hozzám. Meghallgatta könyörgésemet, kihúzott a nyomorúság verméből, a sár fertőjéből; Lábamat kősziklára helyezte, lépésemet biztossá tette. Új éneket adott számba, Istenünket dicsérő szózatot.Sokan látják és félelem fogja el őket, s az Úrba vetik reményüket. Boldog az az ember, aki az Úrba vetette reményét, s aki nem tart a gőgösöktől, a hazugságra vetemedőktől. Sokat tettél értünk, Uram, én Istenem, csodáiddal és terveiddel: nincs hozzád hasonló senki sem! Hirdetni akarom őket és beszélni róluk, de túl sok ahhoz, hogy számba vehetném. Vágóáldozatot és ételáldozatot nem kívántál, hanem készségessé tetted fülemet. Égő - s bűnért való áldozatot nem követeltél, ezért így szóltam: 'Íme, eljövök! A könyvtekercsben meg van írva rólam, hogy teljesítsem akaratodat. Ezt akarom, én Istenem, törvényed a szívemben van.’ Nagy gyülekezet előtt hirdetem igazságodat; Íme nem tartom vissza ajkamat, Uram, te tudod! Igazságodat nem rejtem el szívemben, hűségedet és segítségedet hirdetem. Nem titkolom irgalmadat és hűségedet a nagy gyülekezetben. Te, Uram, ne vond meg irgalmadat tőlem; Kegyelmed és hűséged tartson fenn mindenkor engem, mert számtalan veszély környékez; utolértek gonoszságaim, fel sem tudok tekinteni, számosabbak, mint a hajszál fejemen, és a szívem is elhagyott engem. Teljék kedved, Uram, megmentésemben, Uram, siess segítségemre. Jöjjenek zavarba mind és szégyenüljenek meg, akik életemre törnek, hogy elvegyék. Hátráljanak meg és piruljanak, akik rosszat akarnak nekem. Dermedjenek meg zavarukban, akik azt mondják: 'Úgy kell neked!’ Ujjongjanak s örvendezzenek benned mindazok, akik téged keresnek; 'Magasztaltassék az Úr!’ - mondják mindenkor, akik örvendeznek szabadításodon. Bár én koldus vagyok és szegény, az Úr majd gondoskodik rólam. Segítőm és szabadítóm te vagy, Istenem, ne késlekedj!
