ÉVKÖZI 1. HÉT ~ JANUÁR 14.

'Az év kezdetén is, de minden nap kezdetén odaállunk Jézus elé, és az ifjú Sámuellel fordulunk Jézushoz: szólj, Uram, mert hallja a te szolgád. Jézusra figyelve tudunk indulni napról napra, hogy hirdessük szavainkkal és tetteinkkel az evangéliumot.'

KÖNYÖRGÉS

Istenünk, Te kezdet és vég nélkül való vagy,
Te vagy a teremtés forrása.
Add, hogy úgy töltsük el ezt az évet,
amelyet már a kezdetén neked szentelünk,
hogy javakban bővelkedjünk,
és jó cselekedetekben gazdag, szent életet éljünk.
A mi Urunk, Jézus Krisztus, a Te Fiad által,
aki Veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben,
Isten mindörökkön-örökké. Amen.

 Forrás ~ Internet

 NAPI EVANGÉLIUM IMÁJA

Fölséges és dicsőséges Isten, ragyogd be szívem sötétségét, és adj nekem igaz hitet, biztos reményt és tökéletes szeretetet, érzéket és értelmet, Uram, hogy megtegyem a te szent és igaz parancsodat.
Assisi Szent Ferenc 
 
 NAPI EVANGÉLIUM

2015. január 14. - Szerda

Abban az időben Jézus kijött a kafarnaumi zsinagógából, és elment Simon és András házába. Simon anyósa lázas betegen feküdt. Mindjárt szóltak is Jézusnak. Jézus odament hozzá, megfogta a kezét, és fölsegítette. Erre megszűnt a láza, és szolgált nekik. Amikor lement a nap és beesteledett, odavitték hozzá a betegeket és a gonosz lélektől megszállottakat. Az egész város ott szorongott az ajtó előtt. Jézus pedig sokakat meggyógyított, akik különböző bajokban szenvedtek; és sok ördögöt kiűzött. De nem engedte megszólalni őket, mert tudták, hogy ő kicsoda.
Másnap Jézus kora hajnalban felkelt, kiment a házból, elment egy elhagyatott helyre, és ott imádkozott. Simon és a vele lévők utána mentek. Amikor megtalálták, azt mondták neki: 'Mindenki téged keres!' De ő azt felelte: 'Menjünk el máshová, a szomszédos helységekbe, hogy ott is hirdessem az evangéliumot, -  hiszen ezért jöttem.' És elment, hirdette az evangéliumot a zsinagógákban Galilea egész területén, és kiűzte az ördögöket.

[Mk 1,29-39]
 
 EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS

A tegnapi evangélium azzal zárult, hogy Jézus tetteinek híre Galilea egész vidékén gyorsan elterjedt (vö. Mk 1,28). Nem tanításának, hanem csodás gyógyításainak híre járta be a vidéket. Ennek köszönhetően újabb betegeket hoznak Jézushoz, most már egyre nagyobb számban. A mai evangéliumi jelenet Kafarnaum városában játszódik. Ebben a Genezáreti-tó melletti városban élt Péter a családjával. Az ő házába tér be Jézus, s amikor tudomást szerez arról, hogy Péter anyósa beteg, meggyógyítja őt, majd pedig mindazokat, akiket hozzá visznek.
A történet meglepő fordulatot vesz. Jézus visszavonul, egy kis időre szeretne eltűnni a tömeg elől. Nem akarja kihasználni a nagy népszerűséget, nem akarja fokozni a hirtelen támadt érdeklődést, nem szeretne a figyelem középpontjában állni, hanem elvonul, hogy az emberektől távol egyedül legyen és imádkozzon. Pontosabban nem is egyedül, hanem együtt legyen az Atyával és a Szentlélekkel. A másik két isteni személyt külön nem említi a szöveg, de tudjuk, hogy ha Jézus, a Fiúisten imádkozik, akkor ez azt jelenti, hogy az Atyával s a Lélekkel van, ők erősítik meg küldetésében. Az Atyával, akitől küldetését kapta, s aki megerősíti tanítását a csodákkal, és a Lélekkel, aki folyamatosan eltölti őt. Itt értjük meg Jézus titkát, itt ismerjük meg igazi erőforrását.
Jézus küldetésének hátterében a szüntelen imádkozás rejlik. Mindennapi feladataim teljesítéséhez az imádságot tekintem-e legfőbb erőforrásnak?
© Horváth István Sándor
 
'Megszabadítsa azokat, akiket a halál félelme egész életükön át rabszolgaságban tartott'

Mivel tehát a gyermekek részesei a testnek és vérnek, ő maga is hasonlóan részese lett ezeknek, hogy a halál által lerontsa azt, akinek a halál fölött uralma volt, az ördögöt, és megszabadítsa azokat, akiket a halál félelme egész életükön át rabszolgaságban tartott. Mert bizony nem az angyalokat karolta fel, hanem Ábrahám utódát karolta fel [Iz 41,8-9]. Ezért mindenben hasonlónak kellett lennie testvéreihez [Zsolt 22,23], hogy irgalmas legyen, és hűséges főpap Isten előtt, hogy kiengesztelje a nép bűneit. Mivel ő maga is megtapasztalta a szenvedést és a kísértést, segítségükre tud lenni azoknak, akik kísértést szenvednek.

Zsid 2,14-18