FÁJDALMAK FÉRFIA
Megvetett volt, és emberektől elhagyatott, fájdalmak férfia,
betegség ismerője.
Eltakartuk arcunkat előle, megvetett volt, nem
törődtünk vele.
Pedig a mi betegségeinket viselte, a mi fájdalmainkat
hordozta.
Mi meg azt gondoltuk, hogy Isten csapása sújtotta és kínozta.
Pedig a mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze.
Ő
bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen, az ő sebei árán gyógyultunk
meg.
Mindnyájan tévelyegtünk, mint a juhok, mindenki a maga útját járta.
De az Úr őt sújtotta mindnyájunk bűnéért.
Amikor kínozták, alázatos
maradt, száját sem nyitotta ki.
Mint a bárány, ha vágóhídra viszik, vagy
mint a juh,
mely némán tűri, hogy nyírják, ő sem nyitotta ki száját.
Fogság és ítélet nélkül hurcolták el, de kortársai közül ki törődött
azzal,
hogy amikor kiirtják a földön élők közül, népe vétke miatt éri a
büntetés?!
Ézs. 53.3-8
