'Jézus színeváltozása.'

Hat nap múlva Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, a testvérét, és fölvitte őket külön egy magas hegyre, és színében elváltozott előttük. Ragyogott az arca, mint a nap, a ruhái pedig fehérek lettek, mint a napsugár. És íme, megjelent nekik Mózes és Illés, s beszélgettek vele. Péter ekkor azt mondta Jézusnak: 'Uram, jó nekünk itt lenni! Ha akarod, csinálok itt három sátrat, neked egyet, Mózesnek egyet és Illésnek egyet.' Amíg beszélt, íme, fényes felhő árnyékolta be őket, s íme, a felhőből egy hang szólt: 'Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik, őt hallgassátok' [Iz 42,1; MTörv 18,15]. Ennek hallatán a tanítványok arcra borultak és igen megijedtek. Jézus odament, megérintette őket és azt mondta: 'Keljetek föl, és ne féljetek!'
Amikor fölemelték a szemüket, senkit sem láttak, csak Jézust egymagát. Amint lejöttek a hegyről, Jézus megparancsolta nekik: 'Senkinek se beszéljetek a látomásról, amíg az Emberfia a halottak közül föl nem támad.' Mt 17,1-9



'Jézus színeváltozása.'

'Így szólt hozzám uram, Jézus Krisztus királyunk: »menjünk a szent hegyre«, és elmentek vele a tanítványai, miközben imádkoztak, és íme két férfiú. Képtelenség volt az arcukra tekinteni, mert fény jött róluk, mely fényesebb volt a napnál, és a ruhájuk is fényes volt, hogy nem lehet elmondani, és nincs semmi, ami felvenné velük a versenyt ebben a világban. Nincs olyan száj, amelynek édessége el tudná beszélni szépségük kellemességét, mert csodálatos és különleges volt külsejük. A másik, mondom, nagy volt, külsejében jobban ragyogott a hónál, külsejének színe olyan volt, mint a rózsavirág, és a teste és fejének haja, válla fölött, a homlokukon nárduskoszorú, szép virágokból fonva. Haja olyan, mint a szivárvány a vízen. Ilyen arcának bája, és fel van díszítve minden dísszel. Amikor hirtelen megláttuk őket, elámultunk.' Részlet a Péter-apokalipszisből

Forrás ~ Internet